Kutatóközpont vezetője:

Prof. Dr. Pusztai Gabriella

Főbb kutatási területeim a tanulói és intézményi eredményesség, az egyházak köz- és felsőoktatási szerepvállalásának és a vallási és nemzeti kisebbséghez tartozók iskolai pályafutásának vizsgálata. Legfontosabb tudományos eredményem a társadalmi tőke elmélet hazai valamint a közép- és kelet-európai oktatáskutatásban való úttörő alkalmazása a térség felekezeti köz- és felsőoktatásában végzett összehasonlító kutatásokban. Akadémiai doktori értekezésemben a hallgatói kapcsolathálók felsőoktatási pályafutást befolyásoló hatását vizsgáltam különös tekintettel a vallásos közösségekhez tartozó hallgatók eredményességének kérdéskörére. A Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolájának vezetője, valamint professzor vagyok, 2007-ben megkaptam a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai plakettjét, 2014-ben pedig Nemzeti Kiválóság Díjat nyertem el.

 

Senior kutatók:

Prof. Dr. Polónyi István

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Nevelés-és Művelődéstudományi Intézetben vagyok oktató. Oktatóként és témavezetőként is szerepet vállalok a Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolában, illetve törzstag vagyok a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolában is. Fokozatomat 1994-ben szereztem közgazdaságtudományokból. Kutatásaimat az oktatás-gazdaságtan és –politika, oktatás- és kutatás-finanszírozás, humánerőforrás fejlesztés és gazdálkodás és a felnőttképzés területein végzem.

 

Teperics Károly

Az 1990-es évek elejétől foglalkozok oktatáskutatással. Az oktatás területi kapcsolatrendszerének vizsgálatába a földrajz területéről a vonzáskörzet vizsgálatokat emeltem át. Kutatásom kiterjedt a nemzetközi kapcsolatok (külföldiek a magyar köz-, és felsőoktatásban) kérdéseire és az emberi erőforrások fejlesztésének intézményrendszerrel, területfejlesztéssel való összefüggéseire. A felsőoktatás-kutatásban az intézményi vonzáskörzetekkel párhuzamosan a diplomások munkaerő-piaci viszonyait kutatom. Közoktatási gyakorlattal és kapcsolattal (érettségi elnök és közoktatási szakértő) rendelkező, szakmódszertannal foglalkozó oktatóként a tanárképzés gondjait is ismerem, keresem a természettudományos tanárképzés megújításának lehetőségeit. Témavezetett doktoranduszaim a felsőoktatás területi kapcsolatait és a roma integráció kérdéseit vizsgálják. Munkáim közül a Debreceni Egyetem területi kapcsolatait bemutató monográfia és a területfejlesztéssel foglalkozó egyetemi tankönyvekbe irt fejezetek a legfontosabbak. Tudományos közleményeim száma 100, ezekre 158 hivatkozás ismert. Tagja vagyok a Magyar Tudományos Akadémia X. Földtudományok osztályának Oktatási Albizottságának, a Magyar Földrajzi Társaság Debreceni Osztályának elnöke. Munkahelyem a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, beosztásom egyetemi adjunktus.

 

Kun András

Okleveles közgazdászként végeztem 2002-ben a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, és 2009-ben szereztem meg doktori fokozatomat a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskola. Fő kutatási területeim az információs aszimmetria, az oktatás-gazdaságtan, a munkaerőpiac, a felsőoktatás (valamint e kettő kapcsolata), továbbá az emberi erőforrás menedzsment (ezen belül különösen a toborzás-kiválasztás és a szervezeti kultúra) területeihez kapcsolódnak. Jelenleg egyetemi docensként dolgozom a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Emberi Erőforrás Menedzsment Tanszékén. Alap-, mester és PhD képzésen a következő területekhez kapcsolódó tárgyakat oktatom magyar, illetve angol nyelven: emberei erőforrás menedzsment, kutatásmódszertan, munkaerő-piaci ismeretek, a korábbi években ezen kívül részt vettem szervezeti magatartáshoz, tevékenység- és projektmenedzsmenthez kötődő kurzusok kialakításában, tanításában is.

 

Engler Ágnes

A Debreceni Egyetem Nevelés-és Művelődéstudományi Intézetének adjunktusa vagyok. Kutatási érdeklődésem leginkább a nevelésszociológia, a felnőttoktatás és demográfia közös problémái felé fordul. Kutatásaim középpontjában a család, a családi életre nevelés alapkérdései állnak. Korábbi munkáimban a kisgyermek mellett diplomát szerző hallgatók tanulmányi eredményességét és elhelyezkedési esélyeit vizsgáltam. Szintén a formális felnőttoktatáshoz kapcsolódóan tárom fel a felnőtt hallgatók tanulmányi életpályáját a tanulás, a munka és a család összeegyeztethetőségének szempontjából. Felsőoktatás-kutatásaim kiemelt területe a hallgatók család és karrier vonatkozású jövőterveinek vizsgálata.

 

Fényes Hajnalka

1991-ben végeztem közgazdász-szociológusként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a doktori fokozatomat 2001-ben szereztem meg szociológiából, és 2010-ben pedig neveléstudományokból habilitáltam. Jelenleg Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékén dolgozom egyetemi docensként. Emellett a DE Humán Tudományok Doktori Iskola oktatója és témavezetője is vagyok a Nevelés és Művelődéstudományi Doktori Programban, valamint a Szociológia Doktori Programban. Kutatásaim célcsoportja a felsőoktatási hallgatók. 2002 óta dolgozok együtt a CHERD kutatócsoport tagjaival, aktívan részt vettem a CHERD hat legnagyobb projektjében (Regionális Egyetem kutatás, TERD, HERD, Campus-lét, IESA és most a lemorzsolódás-kutatás projektben). Kutatási témáim a szociológia és a neveléstudomány határán vannak, emellett foglalkozom a szociológiai kutatásmódszertanával is (többszintű elemzések, kontextuális elemzések). A kutatási témáim: 1. a felsőoktatási hallgatók társadalmi mobilitása (az anyagi és kulturális tőke szerepe a hallgatók eredményességében és későbbi boldogulásában); 2: a férfiak és nők közötti különbségek az oktatásban (férfihátrány hipotézis: a férfiak társadalmi mobilitása kisebb a felsőoktatásban és emellett kisebbségben is vannak; emellett foglalkozom a nemi- és apa szerep attitűdökkel a felsőoktatási hallgatók körében); 3: a hallgatók önkéntessége (az önkéntes munka motivációi: az önkéntesség új formái a felsőoktatási hallgatók körében (karrierépítés, társas tőke növelése stb.) és hagyományos önkéntesség, a vallásosság szerepe az önkéntességben).

 

Bocsi Veronika

Történelem és szociológia szakon végeztem a Debreceni Egyetemen, majd neveléstudományok területén szereztem doktori fokozatot, illetve habilitáltam a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Jelenleg a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar egyetemi docense vagyok. Emellett oktató és témavezető vagyok a DE Humán Tudományok Doktori Iskola Neveléstudományi Doktori Programjában. Két monográfiám, 20 folyóiratcikkem és 49 könyvfejezetem jelent meg. Fő kutatási terepem a felsőoktatás. Munkáim leginkább a hallgatói létre fókuszálnak a különböző szakszociológiák irányából (életmódszociológia, kulturális szakszociológia), de érintenek romológiai és vallásszociológiai, valamint közoktatással kapcsolatos témákat is. Eddig 20 hazai vagy nemzetközi kutatási projektben vettem részt. Oktatói munkám fókuszában szociológiai és kutatásmódszertani tárgyak állnak. A Debreceni Egyetem Tehetségtanácsának a tagja, a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar DETEP koordinátora és TDT elnöke is vagyok. 2017-ben megkaptam a Magyar Szociológiai Társaság Erdei Ferenc díját.

 

Bacskai Katinka

Bacskai Katinka történelem-szociológia szakos tanár, szociológus vagyok. Elsősorban közoktatás kutatással foglalkozom, kutatási területeim a hátrányos helyzetű diákokat tanító tanárok eredményessége, az iskolai lemorzsolódás és a szektorközi összehasonlítások. Kvantitatív és kvalitatív kutatásmódszertanban egyaránt járatos, OKM és OECD adatbázisok másodelemzésével is foglalkozik. Doktori címet 2014-ben szerzett, disszertációjának címe: Mit ér (el) a tanár, ha közép-európai?: Alacsony státusú diákokat tanító tanárok két közép-európai országban. Jelenleg a tanárképzésben tanít tanárjelölteket, illetve pedagógia szakon BA és MA hallgatókat.

 

Kovács Klára

Kutatási témám a sport szerepe, jelentősége Magyarországon az Észak-Alföldi Régió, valamint a partiumi és erdélyi, a kárpátaljai, felvidéki és a vajdasági kisebbségi magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak életében. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen szocio-kulturális, környezeti és egyéni tényezők befolyásoljak a hallgatók sportolási szokásait. A sport szerepének, jelentőségének vizsgálata során a sport és egészségmagatartás, szubjektív jóllét, illetve eredményesség között fennálló kapcsolatot kívánom felderíteni: hogyan járul hozzá a rendszeres sport a hallgatók jóllétéhez és akadémiai/nem akadémiai eredményességéhez mint társadalmi védőfaktor. Kutatásom célja, hogy feltárjam, milyen szerepe és jelentősége van a sportnak a magyar, szlovák, ukrán, szerb és román határ menti régió felsőoktatási intézményeiben, kisebbségi magyar hallgatók közösségeinek életében. Összehasonlító vizsgálatom során egyrészt arra keresem a választ, hogy milyen jellemzői és formái vannak a sportnak ezen intézményekben, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a sport szerepében, hatásaiban és intézményrendszerében a vizsgált régió egyetemein és főiskoláin.

 

Alapító tagok:

A CHERD Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (későbbi nevén: CHERD-Hungary) 2007. június 8-án tartotta alakuló ülését a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában az alábbi szervezetek és képviselőik részvételével:

Alapító elnök: Prof. Emer. Kozma Tamás

DE BTK Neveléstudományi Tanszéke (Prof. Emer. Kozma Tamás, Prof. Dr. Pusztai Gabriella, Prof. Dr. Szabó László Tamás)

DE Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszéke (Dr. habil. Éles Csaba)

DE Politikatudományi és Szociológiai Intézete (Dr. habil. Csoba Judit)

DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke (Prof. Dr. Süli-Zakar István)

DE Közgazdaságtudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszéke (Prof. Dr. Polónyi István)

Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kara (Prof. Dr. Brezsnyánszky László)

Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete (Debrecen) (Dr. Juhász Erika)

Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara (Eger) (Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna)

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (Beregszász) (Dr. Orosz Ildikó)

Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai és Neveléstudományi Kar kihelyezett tagozata (Szatmárnémeti) (Prof. Dr. Bura László)

Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad) (Dr. Szűcs István)

 

A Kutatóközpont Tagjai:

Dusa Ágnes

Mesterképzéses koromban a témavezetőm és mentorom, Szabó Ildikó professzor asszony javaslatára csatlakoztam a CHERD kutatóközpont munkájába. A Neveléstudományi Doktori Program ösztöndíjasaként  a kutatóközpont későbbi kutatásaiban már a Debreceni Egyetemen zajló hallgatói mobilitást vizsgáltam. A kutatóközpont rendszeres kérdőíves adatfelvételei lehetőséget biztosítottak arra, hogy disszertációmban a debreceni hallgatók tanulási célú mobilitását idősorosan is áttekinthessem. A hallgatói mobilitás a felsőoktatás nemzetköziesedési folyamatinak egy jelentős szeletét foglalja magába, s oktatáspolitikai elemzések és felsőoktatás-kutatási vizsgálatok egyaránt sűrűn foglalkoznak vele. Kutatásaimban elsősorban a hallgatói mobilitásba való bekapcsolódás vagy az abból való kimaradás mögött meghúzódó folyamatokat és tényezőket, a mobil és immobil hallgatók közötti különbségeket vizsgálom.

 

Ceglédi Tímea

Kutatásaim középpontjában olyan hallgatók állnak, akik társadalmi hátrányaik ellenére kimagasló bemeneti eredményességgel érkeztek a felsőoktatásba. Őket reziliensígéreteknek nevezem. Az ígéret jelző a felsőoktatás kontextusában érvényes megkülönböztetés, és arra utal, hogy a sikeres belépés csak egy ígéret, és nem garancia arra, hogy a hallgatóévekben is reziliens életutakról beszélhessünk. Kutatásaim másik fókusza a felsőoktatási tehetséggondozás, s annak társadalmi nyitottsága. Az oktatás- és nevelésszociológia számos területén szereztem kutatási tapasztalatot 23 hazai és nemzetközi, a köz- és felsőoktatást érintő kutatási projekt keretében: pl. diplomás pályakövetés, árnyékoktatás, társadalmi kohézió, pedagógusképzés, pedagógus továbbképzés, sajátos nevelési igény, hátrányos helyzet, felzárkóztatás, tehetséggondozás, hozzáadott érték, tanuló régiók, reziliencia. Jelenleg doktorjelölt vagyok a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjában. Dolgoztam többek között tudományos munkatársként az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben, a Debreceni Egyetem Felsőoktatás-kutató és Fejlesztő Központjában (CHERD-Hungary), valamint óraadó oktatóként a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetében. Témavezetőm Dr. habil. Fényes Hajnalka.

 

Márkus Zsuzsanna

Márkus Zsuzsanna vagyok, a Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ titkára és kutatója, valamint a debreceni Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program abszolvált doktorandusza. Kutatásaimban a határon túli kisebbségi magyar felsőoktatással foglalkozok. Érdeklődésem középpontjában a magyar tannyelvű oktatási intézményhálózaton és felsőoktatási képzési kínálaton túl a régiók főiskoláinak és egyetemeinek intézményi környezete és a hallgatók tanulmányi eredményessége áll. Kutatási programom célja, hogy megvizsgáljam, a kisebbségi magyar hallgatók felsőoktatási eredményessége milyen intézményi és intézményen kívüli tényezőkkel ragadható meg, és ezek hogyan illeszkednek az oktatáskutatásban jelenleg uralkodó elméleti megközelítésekhez. Korábbi elemzéseimben részletesen vizsgáltam a négy nagy határon túli régió magyar kisebbségi felsőoktatási hallgatóinak társadalmi hátterét, az általuk elérhető tőkeforrások összetételét, tanulmányi életútját, azokat az útvonalakat, amelyen a felsőoktatásig eljutottak, azonosítottam azokat az intra- és intergenerációs kapcsolataikat, amelyek segítik őket tanulmányaikban. Vizsgáltam az intézmény- és szakválasztási motivációikat, tanulmányi elkötelezettségüket és szakmai jövőterveiket is. Minden esetben nagymintás összehasonlító vizsgálatokat végeztem többváltozós statisztikai módszerekkel. A régiók kisebbségi magyar hallgatókat egymással, a többségi hallgatókkal és a magyarországi diákokkal vetettem össze. Kutatási témáim részletes vizsgálatán túl célom volt megtudni, hogy a kisebbségi státusú hallgatói létből következnek-e olyan egységes, a többségitől és az anyaországitól egyértelműen egyirányba mutató eltérések, melyek alapján a határon túli anyanyelven oktató magyar intézményekbe járó fiatalokat egységes csoportnak tekinthetnénk és a további kutatási kérdések megfogalmazásakor így tekintenénk rájuk. Eredményeim rendszeresen megjelennek publikációk és konferencia előadások formájában.

 

Morvai Laura

Morvai Laura vagyok, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program doktorjelöltje. A PhD éveim során elsősorban az egyházi iskolák világában mozogtam, megvizsgáltam a 2010-ben kezdődő egyházi bővülési hullám néhány aspektusát érintve mind a pedagógusokat, mind a diákokat. Másodsorban a felsőoktatásban tanulók továbbtanulási terveit, leendő pedagógusok nevelési értékeit elemeztem. Kutatásaimat általában nagymintás kutatások adatbázisain végeztem, de több esetben végeztem kvalitatív kutatásokat is. Lehetőségem volt a pedagógusok továbbképzési igényeit és tanulási terveit, nevelési értékeit és pedagógiai célrendszerét is górcső alá venni. Tanulói szinten elsősorban az eredményesség került vizsgálódásaim fókuszába. Kutatótársaimmal megvizsgáltuk egy egyházi középiskola különböző aktorainak eredményességképét, egy egyházi tanoda hátránykompenzáló szerepét, a családok strukturális válságának hatását az eredményességre, szerzetesi iskolák pedagógusainak továbbképzési igényeit és egyházi neveléssel kapcsolatos beállítódásait. Értekezésben arra vállalkoztam, hogy feltérképezzem a magyar oktatási rendszerben különböző fenntartói szektorokban tanuló szakközépiskolások és gimnazisták eredményességét, külön figyelmet fordítva az egyházi szektorra, azon belül is szétválasztva a 2010-ben már egyházi vagy csak azután egyházivá váló intézményeket. Ehhez az Országos kompetenciamérés 2014-es tanulói, telephelyi és intézményi adatbázisát használtam. A vizsgálatok során többféle statisztikai módszert alkalmaztam, különféle többváltozós vizsgálatokat is. A vizsgálatok függő változóit a matematika és szövegértés kompetenciamérési pontszámok, a kiemelkedő extrakurrikuláris aktivitás, a diplomaszerzési aspiráció, a család kulturális tőkéjével kontrollált matematika és szövegértés eredmények jelentették. Magyarázó változók szintjén telephelyi beiskolázási lehetőségeket, a tanulók családjának struktúráját és státusát, a telephelyi kompozíciót, szülő-iskola kapcsolatát és az iskolai környezet hatását vizsgáltuk. Eddigi pályám során több kutatásban töltöttem be koordináló szerepet is, egy tanulmánykötet társszerkesztője is voltam.

 

Szigeti Fruzsina

Szigeti Fruzsina vagyok, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program abszolvált hallgatója. Kutatásom középpontjában hazánk demográfiai helyzetét kedvezőtlenül formáló folyamatok közül a vándorlási potenciál vizsgálata áll, a PhD tanulmányokat folytatók körében. Célom feltérképezni a PhD hallgatók vándorlási nézeteit, a nézetek alapján csoportokat alkotni, s ezeknek a csoportoknak a jellemzőit ismertetni. Ahhoz, hogy megismerjük a tényleges vándorlás mint cselekvés hátterét, motivációit szükséges a (potenciális) vándorlók (ön)szelekcióját már a folyamat elején megismerni. Kik azok, akik valószínűnek tartják a külföldön történő letelepedést, hosszabb vagy akár rövidebb időre? Melyek azok a tényezők, amelyek meggátolhatják vándorlási mechanizmusaikat? A vándorlási nézeteiket mely tényezők határozzák meg (leginkább): az úgynevezett kemény szociodemográfiai (nem, életkor, családi állapot) és szociokulturális (apa-, anya iskolázottsága, gazdasági helyzet, lakóhely településtípusa) háttér vagy a sokkal finomabb, árnyaltabb képet festő életminőség-dimenziók valamelyike? A kutatás nóvumát az érintett csoport vándorlási hajlandóságának és az életminőség-dimenziók összefüggésének felvázolása jelent(het)i.

 

Szabó Barbara

Szabó Barbara Éva doktorjelölt vagyok, a Debreceni Egyetem BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet oktatásszervezője.  Az egyetem andragógia, kommunikáció-és médiatudomány, illetve pedagógiai tanári MA szakjain végeztem. Egyetemi éveim alatt demonstrátorként, köztársasági ösztöndíjasként, majd ösztöndíjas PhD hallgatóként segítettem az Intézet munkáját. Kutatási témám a szakképzés megjelenése a felsőoktatásban. Elsősorban a felsőoktatási szakképzéseken tanuló hallgatók szociokulturális környezetét és tanulmányi előmenetelét, valamint lemorzsolódási esélyeiket vizsgálom, emellett a kultúratudomány és a civilek kommunikációjának tanulmányozása, illetve a tanulás módszertani fejlesztésének lehetőségei is foglalkoztatnak. 2013-ban elnyertem a Nemzeti Kiválósági Program Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíját, 2017 augusztusában pedig az Új Nemzeti Kiválóság Program doktorjelölti ösztöndíját.

 

Markos Valéria

2014 óta vagyok a CHERD-Hungary Kutatócsoport aktív tagja. Szociológia alapszakos hallgatóként kutatási témám az önkéntes és fizetett munkát végző felsőoktatási hallgatók munkamotivációinak és munkaértékeinek vizsgálata volt. Szociálpolitika mesterképzéses hallgatóként kezdtem el a középiskolás diákok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos attitűdjeit feltérképezni, melyet jelenleg is kvalitatív és kvantitatív eszközökkel vizsgálok. Kutatásom legfőbb célja annak vizsgálata, hogy a közösségi szolgálat vajon képes-e bizonyos szociális és állampolgári készségeket és képességeket fejleszteni a diákok körében. Vizsgálom azt is, hogy a közösségi szolgálat vajon pozitív vagy negatív irányban befolyásolja-e a jövőben önkéntesek számát, illetve segíti-e a középiskolás diákokat a pályaválasztásban. A közösségi szolgálattal kapcsolatos attitűdöket több szempontú megközelítésből kutatom, hisz a diákok véleményén túl a szülők, fogadószervezetek koordinátorainak és a középiskolai tanárok véleményét is vizsgálom.

 

Kovács Karolina Eszter

Kovács Karolina Eszter vagyok, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjának harmadéves ösztöndíjas hallgatója. Iskolapszichológus és angol-magyar bölcsészettudományi szakfordító vagyok, valamint jelenleg a Hungarian Educational Research Journal (HERJ) Book Review rovatának szerkesztésével is foglalkozom. Kutatásaim középpontjában a serdülők egészségmagatartása és egészségtudatossággal kapcsolatos attitűdjei állnak, amelyeket neveléstudományi és pszichológiai aspektusok mentén vizsgálok. Olyan egészségmagatartási elemek trendjeinek eloszlását kutatom, mint a táplálkozási szokások, az egészségkárosító magatartásformák (elsősorban dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat), sport, valamint ezek pszichológiai komponensei, mint a szorongás, megküzdés és well-being, Mindezek nem tanulmányi eredményességi változókként kezelhetőek, s a tanulmányi eredményességi faktorokkal összevetve értékes információkkal szolgálnak a társadalom és a köznevelés szempontjából. Kutatásaimban elsősorban a köznevelési intézmények egy speciális csoportjára, a köznevelési sportiskolákra fókuszálok, amelyek vizsgálata ez idáig kevés kutatás középpontjában állt. Saját kutatási projektem lebonyolítása folyamatban van, amely a „Sportiskolás és hagyományos köznevelési intézmények tanulóinak egészségmagatartása” címet viseli. Célom az ország köznevelési típusú sportiskolában középfokon tanuló diákok tanulói összetételének vizsgálata, egészségtudatossági jellemzőiknek (egészség- és kockázati magatartás) és tanulmányi eredményességének feltárása, valamint a hagyományos köznevelési intézményekben tanuló kortársaik tanulmányi és nem tanulmányi eredményességével való összevetése.

 

Tóth Dorina Anna

II. éves doktorandusz vagyok. 2016-ban a Debreceni Egyetemen végeztem Neveléstudományi mesterszakon. Az egyetemen töltött éveim alatt neveléstörténettel foglalkoztam: az első világháborúban harcoló tanítók egyéni életutjait tártam fel és elemeztem a frontról hazaküldött leveleiket. A mesterszak elvégzése után egyenes út vezetett a Neveléstudományi Doktori Programba, ahol a neveléstörténeti témámat felsőoktatás-politikaira cseréltem. A 2014-ben megalakult Közösségi Felsőoktatási Képzési Központok vizsgálatára vállalkoztam. Azt kutatom, hogy az északkelet-magyarországi intézmények milyen hallgatói és oktatói bázisból merítenek, továbbá arra a kérdésre keresem a választ, hogy betöltheti-e az intézmény a hozzá fűzött gazdaságfejlesztő szerepét az elmaradott, leszakadni látszó északkeleti régiókban. A közösségi felsőoktatási képzési központ hasonló az amerikai community college-okhoz a társadalmi felzárkóztatásban betölthető funkciója miatt, másrészt közös vonásokat visel a német és osztrák fachhochschule-val a gazdaságban betöltött szerepe miatt. A közös vonások miatt a közösségi felsőoktatási képzési központot nemzetközi összehasonlításban is vizsgálom.

 

Pallay Katalin

Pallay Katalin vagyok, a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés-és Művelődéstudományi Programjának másodéves PhD-hallgatója. Kutatási témám A Nemzetközi Előkészítő Intézet (Balassi Intézet) kárpátaljai végzős hallgatóinak karrierkövetése és tanulmányi pályafutása. Kutatási témámhoz kapcsolódik a hallgatói célú mobilitás, ezen belül a külhoni magyarok anyaország irányába történő tanulmányi mobilitása, a magyar-magyar kapcsolatok vizsgálata. 2016-ban csatlakoztam a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjához (CHERD), és tagja lettem a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének (HERA). A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékén tanársegédként, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Központ fiatal kutatójaként dolgozom.

 

Karászi Zsuzsanna

Karászi Zsuzsanna I. éves PhD. hallgató vagyok a Neveléstudományok Doktori Iskolában. Tanulmányaimat Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen végeztem angol-magyar alapképzésen, majd ezt követően Többnyelvűség és multikulturalitás mesterképzésen. Tanulmányaim során meghatározó szerepet töltött be a Svájcban eltöltött fél év, a fribourgi egyetemen (University of Fribourg). Rendszeres résztvevője voltam az egyetemen szervezett konferenciáknak, mint például Tudományos Diákköri Konferencia, Philip Roth konferencia (International Philip Roth: Across Cultures, Across Disciplines), Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, valamint Kárpát-medencei Oktatási Konferencia. Mindezek után jelentkeztem és sikeresen felvételt nyertem a Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Programba. Kutatási témául választottam az egyházi és állami felsőoktatási intézmények összehasonlítását határon innen és határon túl. Továbbá az intézményeken belül vizsgálom majd a hallgatói vallásosság kérdéskörét is. Témavezetőm Prof. Dr. Pusztai Gabriella.

 

Kocsis Zsófia

Kocsis Zsófia vagyok elsőéves PhD hallgató a Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programban. A tanulmányaimat Nyíregyházán, majd Debrecenben folytattam. Már az alapképzés ideje alatt folytattam kisebb kutatásokat, azonban a neveléstudományi mesterszak elvégzése alatt tettem szert olyan ismeretekre, amelyek segítségével megtanultam, hogy kell minőségi kutatást végezni. Az Új Nemzeti Kiválóság Pályázat keretein belül kezdtem el foglalkozni a hallgatói munkavállalás kérdéskörével, az eredményeket a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián mutattam be, amelyet I. helyezéssel díjaztak. A kutatás eddigi szakaszában a debreceni és a nyíregyházi egyetemisták munkavégzési szokásaival foglalkoztunk. A vizsgálatunk során komplex módon igyekeztünk választ találni a hallgatói munkavállalás kérdésköreire, amely során figyelembe vettük mind az egyetemisták, mind az oktatók és a diákszövetkezetek perspektíváit. A hallgatói munkavállalás jellemzőit kvalitatív és kvantitatív módszerek segítségével tártuk fel. A kvalitatív módszerek által lehetőségünk nyílt megismerni a célcsoport gondolkodásmódját és motivációit. Célunk továbbra is az összefüggések mögöttes jelentéseinek és mintázatainak feltárása.

 

Nemzetközi Tanácsadó Testület:

http://cherd.unideb.hu/old/index.php?option=com_content&view=article&id=11&Itemid=41&lang=hu

 

További kutatóink:

http://nevtudphd.unideb.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=110&Itemid=92